2014. október 10., péntek

9.fejezet

Good girl
Luke szemszöge:
A szekrényénél történt beszélgetésen járt egész délután az agyam. Nem akarom, hogy megint olyan legyen minden, mint egy héttel ezelőtt. És nem is lesz. Mindent meg fogok tenni, hogy megkedveljen, és az sem érdekel, amit mondott.
Szombat, próba. Illetve próba címszó alatt ülünk a kanapén, Mikey-ék garázsában, és nem csinálunk semmit.
-Helló, fiúkák! Mi a helyzet?-rontott be egy csaj. Furán néztünk rá, hisz nem tudtuk ki is ő. Illetve én nem tudtam, a srácok meg inkább csak összezavarodottak voltak.-Szóval… Te vagy Luke?
Némán bólintottam egyet, mert jéghideg kék szemeitől bennem rekedt a szusz is.
-Na jó, tűnj innen. Felesleges volt idejönnöd.-állt elém Cal. A lány csak nevetett, majd angyali mosolyt villantva kecses léptekkel közelebb lépkedett.
-Ugyan már! Én csak a legkedvencebb unokahúgomhoz jöttem. Tudjátok, megéreztem a változást. És gondoltam, mielőtt jön a szokásos családi veszekedés, megnézem ki az a szerencsétlen, aki Kate-et kapta meg.-vont vállat.-De úgy látom a sors nagyon szemét kedvében lehetett, mert te tök cuki vagy.
-Takarodj innen, amíg szépen mondom.-morogta Michael.
-Jaj, srácok! Azt hittem vendégszeretőbbek az ausztrálok.-biggyesztette le a száját.
Az ajtó hangosan vágódott ki, majd Kate viharzott be rajta, villámokat szóró tekintettel. Keze csattant a lány arcán, aki döbbenten fordította vissza a fejét. Mi is szájtátva néztük az előbbi jelenetet, és szinte biztosra vettem, hogy ebből verekedés lesz.
-Sosem hittem volna, hogy egy rokon képes megütni egy másikat.-dörzsölte meg az arcát, ami igen-igen piros volt.
-Te nem vagy a rokonom. Te csak egy álszent liba vagy, akinek egy Kanadai kisvárosban lenne a helye, egy elmegyógyintézetben. Mégis mit keresel itt? Hogy kerülsz egyáltalán ide?
-Tudod húgi, az élet olykor nehéz döntéseket állít eléd. És mivel még oly sok dolgot nem tudsz, gondoltam jövök és segítek. De amint látom, van segítséged. Meg van a Bölcs is, vagy csak Ő?-biccentett felém.
-Kuss legyen.-morrant rá Kate.
-Oh, értem. A kis cukorfalat nem tud semmit. Akkor majd én elmesélem neki a helyzet állását.
-Ne merd.-ragadta meg a kezét.
-Engedj.-tépte ki karját Kate kezének fogságából.-Most pedig… Gondolom van pár dolog, amire kíváncsi vagy. Hogy ki vagyok, hogy mi vagyok…
-Kate. Miről beszél? Mi ez az egész?-néztem zavarodottan Kate-re.

-Mond el. Mond el neki, mond el nekem, mert nem tudok sokkal többet! MOND!

Itt is volna a 9.fejezet. Illetve annak egy része. Azért remélem nem haragszotok rám nagyon...
És mit szóltok a srácok klipjéhez? Szerintem a tökéletes, a vicces, és a fantasztikus a legjobb szó rá! És hadd jegyezzem meg, hogy az elején nagyon cukik! (Bár Ashton kicsit fura volt azzal a nyomi hegedűvel...De attól még cuki volt!)
Angel

1 megjegyzés:

  1. A fejezet: izgalmas, mint mindig, van benne élet, mint mindig, és jó olvasni, mint mindig.
    A klip: hitetlen klassz, mind a négyen jól néznek ki és olyasmi jövőt sorsolok neki, mint a She looks so perfect-nek.
    Ami valahogy nem passzolt, hogy bár az elején a képen Luke-nál van a cselló, de igazából Calum-nál. Viszont az a régi Luke haj nem áll jól a mostani Luke-nak.
    Viszont mióta ébren vagyok, ezt éneklem és körbe-körbe rohangászok a lakásban. Mindenki, csak idegesen pislog, és csak legyintenek, már megszokták :D

    VálaszTörlés